1. fejezet

kEZDET

Kérlek írjatok kommenteket, hogy érdemes-e hoznom a következő részt. Kicsit hosszabb és érdekesebb is lesz ;) Jó szórakozást:) xxx


Minden a születésnapom reggelén kezdődött. Ma lettem 18 éves, és bár én nem csináltam volna belőle nagy dolgot, a szüleim teljesen odavoltak az örömtől.
- Boldog szülinapot! - mosolyogtak rám, amikor lementem a lépcsőn.
- Milyen érzés nagykorúnak lenni? Legálisan piálhatsz. - közölte velem apa, de anya szúrós pillantásának hatására inkább nem ment bele mélyebben a témába.
Hát, nem is tudom, én nem voltam oda annyira a dologért. Kicsit idősnek éreztem magam. Vége a gyerekkoromnak, és ez azt jelenti, hogy felnőtt lettem, és dolgoznom kell. Mondjuk ezt a részét nem igazán bántam, utáltam tanulni.
- Fura, de azért jó. - mondtam mosolyogva. - Naa, muti az ajándékot!
- Hát, igen, azért még mindig nem nőtt fel teljesen. - jegyezte meg anya.
- Az ajándékhoz nem lehet elég idősnek lenni. Na, mutasd már! - fészkelődtem izgatottan, mire apa a kezembe adott egy kis alakú dobozt.
- Rendben, Hannah, csak annyit kérek, hogy ne sikí... - kezdte anya, de már késő volt. Sikítozva ugráltam örömömben a VIP One Direction koncertjegy láttán. 
- Úúúristen! Ezt nem hiszem el! Köszönöm, jaj, nagyon köszönöm! - öleltem meg mindkettőjüket. A szüleim sokat mondóan összenéztek, majd megkértek, hogy egy pillanatra hagyjam abba a visítozást, és üljek le. Mit ne mondjak, ez után igencsak szófogadó lettem, bár nehezemre esett nyugton maradni.
- Hannah, beszélnünk kell. A koncert három nap múlva lesz, Londonban. Tudjuk, hogy ez a távolság nem öt perc, szóval úgy döntöttünk, egy hetet tölthetsz ott. Annyit kérünk, hogy vigyázz magadra, ne állj szállj be ismeretlenek autójába, ne füvezz, és.. - sorolta anya, de mivel eléggé "nem vagyok már gyerek, és mellesleg hülye sem" pillantással néztem rá, csak sóhajtott, és azt mondta, jó szórakozást
Már éppen indultam volna vissza a szobámba, amikor apa utánam szólt.
- Szóval a másik ajándékod már nem is érdekel? - kérdezte, mire érdeklődve fordultam vissza.
Apa szó nélkül felnyitotta a laptopja fedelét, megnyitott egy oldalt, majd elindított egy videót. 
- Helló, Hannah! Mi vagyunk a One Direction, és boldog 18. születésnapot kívánunk. - Mondta Louis. A többiek sorban előreléptek, és mondták a saját nevüket. Meg sem bírtam szólalni a meghatottságtól, egyszerűen csak megöleltem a szüleimet. Ennél szebb ajándékot nem is kaphattam volna.

Felmentem a szobámba, és miután megtaláltam a telefonom, rögtön felhívtam Lilyt, hogy elújságoljam neki a nagy hírt.
- Ez tök szuper! - mondta, és bár nem szerette a bandát, hallottam a hangján, hogy örül, hogy boldog vagyok. - Olyan jó lenne már találkozni! De csak jövő héten jövök haza, addig nem tudom odaadni az ajándékodat sem. - mondta szomorúan.
- Nyugi, semmi baj! Majd máskor odaadod. 
- Hát, oké. - sóhajtott lemondóan, de aztánmennie kellett, mert hívták a szülei.

Miután letettük a telefont, leborultam az ágyamra. Sokáig csak feküdtem, és azon gondolkoztam, hogy én milyen szerencsés is vagyok.